Az Innovinia portfóliója mára jelentős méretűre duzzadt. Melyek azok a mérföldkövek, amelyekre a legbüszkébbek, és mekkora állományt kezelnek jelenleg?

Az egyik legfontosabb eredményünknek azt tartjuk, hogy az IGPark hálózaton keresztül aktív szerepet vállalunk Magyarország ipari infrastruktúrájának fejlesztésében és megerősítésében. Legutóbbi kiemelt mérföldkövünk a kecskeméti keleti ipari zónában megvalósított, 17 500 négyzetméteres akvizíció volt, amelynek köszönhetően immár a város valamennyi stratégiai ipari övezetében jelen vagyunk. Ezzel a tranzakcióval a kezelt portfóliónk összterülete meghaladta a 270 000 négyzetmétert. Különösen büszkék vagyunk továbbá a nyíregyházi, 31 000 négyzetméteres prémium logisztikai és ipari központunkra is, amely jól példázza azon képességünket, hogy nemzetközi bérlők számára magas műszaki színvonalú, testreszabott és nagy kapacitású ingatlanmegoldásokat valósítsunk meg.

A fenntarthatóság ma már nem csak hívószó, hanem elvárás. Hogyan jelenik meg ez az Innovinia ingatlanjainál 2026-ban?

2026-ra elértük, hogy ipari-logisztikai portfóliónk valamennyi eleme megfeleljen a legmagasabb fenntarthatósági és üzemeltetési elvárásoknak: ma már minden IGPark rendelkezik BREEAM minősítéssel, fejlesztéseink esetében pedig a BREEAM „Excellent” szint jelenti a minimum standardot. Számunkra a fenntarthatóság nem önálló kommunikációs elem, hanem hosszú távú befektetési és fejlesztési szemlélet. Meggyőződésünk, hogy a jövőálló, energiahatékony és nemzetközi ESG-elvárásoknak megfelelő ingatlanok tartósabb értékállóságot, stabilabb bérlői keresletet és kiszámíthatóbb működést biztosítanak. Ez a megközelítés fejlesztési stratégiánk minden új régióban meghatározó eleme marad.

Az ipari ingatlanpiacon most egyszerre van jelen az erős kereslet és a gazdasági bizonytalanság. Önök milyen piaci jelzések alapján látják most indokoltnak új kapacitások fejlesztését?

Döntéseinket strukturális piaci jelzésekre és a bérlői párbeszédre alapozzuk. Úgy látjuk, hogy a minőségi, rugalmasan elérhető kapacitások iránti kereslet továbbra is rendkívül erős. Az ipari parkok Magyarországon továbbra is vonzzák a jelentős volumenű FDI befektetéseket.  Emellett kiemelt figyelmet fordítunk a bérlőink visszajelzéseire: amikor azt tapasztaljuk, hogy partnereinknél a meglévő keretek a hatékony működéshez vagy technológiai váltáshoz már szűkössé válnak, az számunkra egyértelmű jelzés a bővítésre. Az Innovinia stratégiája a tudatos építkezés: a lokáció és a műszaki tartalom kombinációja nálunk alapfeltétel. Hiszünk a fejlesztéseink erejében és abban, hogy a kiváló minőség és a gyors megvalósíthatóság minden piaci ciklusban bérlőt fog hozni.

Az Innovinia portfóliójában fontos szerepet kap, hogy a fejlesztéseket hosszú távon megtartják és üzemeltetik. Ez miként befolyásolja a döntéseiket egy új projekt indításakor?

Ez a szemlélet alapjaiban határozza meg a tervezőasztalnál születő döntéseket. Mivel mi nem kifejezetten „eladásra” építünk, hanem a saját portfóliónkat fejlesztjük, a hosszú távú üzemeltetési szempontokat is figyelembevéve. Nem engedhetjük meg magunknak az olcsó, rövid távú megoldásokat, minden beépített anyag és technológia esetében az életciklus-költséget nézzük. Ami ma plusz költség a fejlesztésnél, az tíz év múlva alacsonyabb karbantartási igényt és elégedettebb bérlőt jelent. Ez a szemlélet teszi lehetővé, hogy a build-to-suit igények mellett a spekulatív épületeink is hosszú távon értékállóak maradjanak.

A régiós terjeszkedés kapcsán említették a környező országokat. Miben más egy ipari park fejlesztése például Romániában vagy Szlovákiában a magyar piachoz képest?

Bár a közép-kelet-európai régió alapvető gazdasági mozgatórugói hasonlóak, a piacok között jelentős különbségek vannak a szabályozás és az infrastruktúra érettsége terén. Szlovákiában például az autóipari koncentráció még a magyarnál is erősebb, ami speciális, rendkívül szigorú beszállítói elvárásokat támaszt a csarnokokkal szemben. Románia pedig a méretéből adódóan más logisztikai logikát igényel; ott a belső fogyasztás és a távolságok miatt a regionális elosztóközpontok szerepe hangsúlyosabb. A legnagyobb különbség azonban az engedélyezési folyamatok sebességében és a helyi építési kultúrában rejlik. Az Innovinia számára a régiós terjeszkedés nem csupán területszerzést jelent, hanem a magyar piacon kikísérletezett „IGPark-sztenderd” adaptálását. A célunk, hogy egy bérlő ugyanolyan rugalmasságot és technikai színvonalat kapjon tőlünk Aradon vagy Kassán, mint amit Kecskeméten vagy Pécsen megszokott.

Hogyan látja a magyarországi ipari ingatlanpiac jövőjét 2026-ban, és milyen célkitűzésekkel válaszol erre az Innovinia?

 A magyarországi ipari ingatlanpiac 2026-ban is egyértelműen a diverzifikáció irányába mozog: az ipari parkok Magyarországon már nemcsak a központi régióra fókuszálnak, hanem olyan regionális csomópontokra is, mint Kecskemét, Nyíregyháza vagy Pécs. A nemzetközi vállalatok részéről egyre erősebb az igény a stabil, magas technikai színvonalú és fenntartható megoldások iránt, ahol a rugalmasság és a megvalósítási sebesség döntő üzleti faktorrá vált. Az Innovinia célja, hogy az IGPark hálózattal az ország minden kulcsfontosságú gazdasági övezetében jelen legyen, közvetlen választ adva ezekre a piaci igényekre. Távlati célunk, hogy az Innovinia neve egyet jelentsen a legmagasabb szinten minősített, rugalmas és fenntartható ipari-logisztikai ingatlanfejlesztéssel – függetlenül attól, hogy az ország mely pontján merül fel igény az infrastruktúrára.